Magyarországon 30-40 ezer rollert használhatnak közlekedési eszközként szakértők szerint

A Jövő Mobilitása Szövetség szakértőinek számításai szerint 30-40 ezer rollert használhatnak jelenleg közlekedési eszközként Magyarországon – tájékoztatta a szervezet hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint jellemzően 4-8 kilométert tesznek meg egy-egy eszközzel. Ez a táv a koronavírus-járvány ideje alatt nőtt meg 2 kilométerről, aminek hátterében valószínűleg a közösségi közlekedés nagyobb arányú elkerülése áll.
A rollerek segítségével 30-40 perces autóutak, hosszan tartó parkolóhely-keresések 8-10 percre csökkenthetők – jelezte a szövetség.
A szervezet több mint 700 megkérdezett közreműködésével online kutatást végzett tavaly. A hazai válaszadók mintegy 70 százaléka közölte azt, hogy vezetett már valamilyen elektromos járművet. Közülük a legtöbben, 96 százalék elektromos autót vezetett, ezt követte 32 százalékkal a roller, 30 százalékkal az e-bicikli, 18 százalékkal a segway és 15 százalékkal a robogó.
A közlemény idézi Pukler Gábort, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökét, aki szerint a fiatalabb generáció tagjai sokkal inkább hajlandóak a különféle közlekedési módok és eszközök közötti váltásra, nem ragaszkodnak a saját tulajdonú eszközhöz, attól függően választanak, hogy adott helyzetben melyik hatékonyabb és gazdaságosabb.
A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy egy saját tulajdonú e-roller az eszköz vételárán felül nagyon olcsó közlekedési eszköz, 20-40 kilométeres hatótávra elegendő feltöltése 20 forint alatti költséget jelent. A rollerek ingyen szállíthatók a közösségi közlekedésben, de összecsukva elférnek egy kisebb méretű autó csomagtartójában is, tehát alkalmasak arra, hogy használójuk messzebb parkolva, onnan rollerrel érkezzen meg a céljához.
A közlemény szerint a Mol BUBI bérbringa rendszerében csaknem 100 ezren regisztráltak már. A BUBI-t átlagosan mintegy 15 percig használják, 2021-ben több mint 2,5 millió kilométert tettek meg a használóik, ennek köszönhetően 414 tonna szén-dioxid kibocsátásától mentesül a főváros évente.
A Jövő Mobilitása Szövetség szerint a mikromobilitási eszközök a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve is jó választást jelentenek. Míg egy benzines autó egy kilowattórányi energia felhasználásával csak 2 kilométert képes megtenni, addig egy elektromos autó 6, egy elektromos robogó 35, egy elektromos roller pedig 100 kilométert. Helyben nem okoznak levegőszennyezést, így a belvárosok, ahol a legelterjedtebb ezeknek az eszközöknek a használata, élhetőbbek maradnak, és csökkennek a forgalmi dugók is.
A szervezet közleményében kitért arra is, hogy a kerékpárok esetében sokkal egyértelműbb a szabályozás, de a rolleresekre egyelőre semmilyen előírás nem vonatkozik. A mikromobilitás dinamikusan fejlődő piac, ezért a jövőben a városok fejlesztésénél számolni kell ezeknek az eszközöknek a meglétével is. Egyelőre a közösségi rollerek parkolása rendezetlenné teheti a városképet, a probléma kezelésére egyre több helyen hoznak létre virtuális vagy fizikai dokkoló állomásokat.
A közlemény szerint Budapesten a járvány miatti közlekedési átrendeződés legnagyobb nyertese a mikromobilitási ágazat, azon belül is a kerékpár volt. A Budapesti Mobilitási Terv célkitűzése szerint a kerékpáros közlekedés aránya 2030-ra eléri az 5 százalékot, a gyalogos közlekedés pedig a 15 százalékot az utazások hosszát tekintve, de nem a közösségi közlekedés igénybevétele helyett, hanem azzal kombinálva.
Az EIT InnoEnergy legfrissebb tanulmányára hivatkozva a Jövő Mobilitása Szövetség közölte: a mikromobilitás piaca a következő hat év során 380 millió euróra fog nőni Európa területén. Az EIT InnoEnergy számításai szerint 2030-ra körülbelül 30 millió magán e-kerékpárral és e-robogóval, valamint 2,7 millió közös használatú közlekedési eszközzel lehet majd számolni a kontinensen.