Orbán: az őszödi beszéd után megverték az embereket, ellenükben kormányozták az országot

Az őszödi beszéd kapcsán nemcsak arról van szó, hogy véresre verték az embereket, becsapták őket, és az emberek ellenében kormányoztak, hanem gazdasági lépések is voltak – jelentette ki miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő – aki legutóbb augusztus végén adott interjút a Kossuth rádiónak – az az őszödi beszéd kiszivárgásának 15. évfordulóján úgy értékelt: „dermesztő pillanat” volt ez a magyar politikában és ijesztő dolog, hogy aki ezt az egész helyzetet előidézte, a beszédet elmondta, becsapta az embereket, hazugsággal került kormányra, elvette az emberek pénzét, majd csődbe vitte az országot, az még ma is a baloldal vezetője.
„Tehát ez nem a múlt, amiről beszélünk, hanem a velünk élő múlt, amelyik itt van, és állandóan vissza akar térni” – fogalmazott a Gyurcsány Ferencre utalva.
A miniszterelnök szerint ugyanakkor nemcsak arról van szó, hogy „véresre verték az embereket”, becsapták őket és az emberek ellenében kormányoztak, hanem gazdasági lépések is követték vagy megelőzték mindezt, hiszen elvették a 13. havi nyugdíjat és a családtámogatási rendszert, elvettek egy havi fizetést az emberektől, és kétszeresére, háromszorosára emelték a gáz és a villany árát.
Ugyanakkor úgy vélte: amit Gyurcsány Ferencék elvettek, azt ez a kormány mind visszaadta, hiszen megvan a családtámogatási rendszer, újraindították a lakástámogatást, növelik a béreket, a minimálbér kétszázezerre emelkedik, és ha a nyugdíjasok is visszakapják az elvett 13. havi nyugdíjat, akkor azt lehet mondani, hogy „teljes egészében magunk mögött hagytuk az őszödi beszédet”.
A kormányfő a legutóbbi nemzeti konzultáció fontosságát hangsúlyozva kiemelte: nehéz évtized előtt állunk, migrációk és járványok korát fogjuk élni, erre pedig fel kell készülni, így jó, ha az embereknek van módjuk elmondani, hogy ebben az új korszakban mi az a néhány biztos pont, amihez ragaszkodnak.
Szerinte ezért kellett beszélni a konzultációban a minimálbérről, a magyar vakcinagyártási kapacitásról, illetve a családokról is. Ez utóbbival kapcsolatban hozzátette: az Európai Parlament folyamatosan azt akarja, hogy a gyermekek nevelése a szülőktől átkerüljön a politikai aktivisták kezébe, ennek pedig ellent kell állni, és a migráció ügyében is ki kell majd állni Brüsszellel szemben, Magyarország szuverenitása és jogkörei mellett.
Orbán Viktor a pápa magyarországi látogatásáról szólva kiemelte: megerősítette őt a katolikus egyházfővel való beszélgetés, amelyben a szentatya a családok védelmében folytatott magyarországi harcot a legfontosabbnak nevezte Európa jövője szempontjából.
Mint mondta, Ferenc pápa személyes találkozójukon „keményen fogalmazott”, azt mondta, nem lehet engedni, hogy relativizálják a családokat, mert „a család az apa, anya, gyerek és pont”.
„Ő is látja, hogy nagy erők dolgoznak, különösen Brüsszelben, a brüsszeli bürokráciában, hogy relativizálják a családot, és olyan keményen fogalmazott, mint ahogy nekem ez még sose sikerült. Azt mondta, hogy nem lehet engedni, hogy relativizálják a családokat. A család, az apa, anya, gyerek, és pont. (…) Nincsen róla vita. Sőt, azt mondta, hogy +go ahead+, ami azt jelenti, hogy csak csináljátok, hajrá, előre, és csinálni is fogjuk” – fogalmazott.
A miniszterelnök a koronavírus-járványra áttérve kijelentette: jobb ha van harmadik oltás, mint ha nincs.
Kiemelte: ha valaki jelentkezik, két héten belül megkapja a harmadik oltást, az ország bármely pontján. Hozzátette: a járvány negyedik hullámának súlyossága attól függ majd, hogy mennyien oltatják be magukat.
Aki nem veszi fel az oltást, az veszélyben van – figyelmeztetett a kormányfő, aki az időseket és a fiatalok egyaránt arra bíztatta, hogy vegyék fel az oltást. Ugyanakkor jelezte azt is: a kormány nem tud kötelező oltást elrendelni, általánosan, mindenkire nézve, mert „ezt a magyar ember gyomra nem veszi be”.
A kormányfő gazdasági kérdésekre rátérve kijelentette: „mindegy, hogy Brüsszel mit csinál”, Magyarország pénzügyileg olyan biztos alapokon áll, hogy minden fontos, a válság után szükséges fejlesztést meg tudnak indítani. Kiemelte: a Brüsszel által újjáépítési forrásként a tagállamok rendelkezésére bocsátott pénz mind hitel, és ha ezeket politikai okokra hivatkozva nem kapja meg Magyarország, egyedül megy a pénzpiacra, hogy onnan pótolja a hiányzó forrásokat.
Ezt a pénzügyminiszter „zseniálisan elvégezte”, és egy bonyolult konstrukcióval minden idők talán legkedvezőbb feltételekkel elérhető hitelét hozta be Magyarországra – értékelt.
Arról is beszélt: Magyarországon ma többen dolgoznak, mint bármikor 1990 után, ezért is működik a gazdaság. „Jó, ha mindenki tudja, hogy 2010 után erről a segélyalapú Gyurcsány-féle szocialista típusú munkáról lebeszélő gazdaságpolitika helyett egy munkaalapú gazdaságot építettünk föl” – fogalmazott.
Hozzátette: akkor lehet egy munkára épülő gazdaságot magas életszínvonallal párosítani, ha Magyarország hozzáfér a 400 milliós európai uniós piachoz. Ezért Orbán Viktor úgy fogalmazott: „hiába recseg-ropog, az utolsók közt leszünk, akik még ott lesznek az unióban, ha az egyszer befejezi a pályafutását”.