Kreml: Kijev a biztonsági garanciákról szóló tervezetében nem mond le a NATO-tagságról

A Kijev által előterjesztett, az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezet fenntartja az ország NATO-csatlakozásának szándékából eredő fenyegetést, ezért Moszkva negatívan reagálna az aláírására – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

Az ukrán elnöki hivatal kedden egy biztonsági megállapodástervezetet tett közzé, amely a Kijevnek nyújtandó nemzetközi garanciákat rögzíti. A dokumentum kötelező érvényű megállapodást javasol egyfelől Ukrajna, másfelől az Egyesült Államok, az EU tagállamai és több más ország között. A korábbi javaslatokkal ellentétben nem irányozza elő az ukrán NATO-csatlakozás elutasítását, Ukrajna semleges státuszát vagy Oroszország biztonsági kezesként való szerepvállalását.
A Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy Moszkva negatívan reagálna arra, ha aláírnák az Ukrajna által előterjesztett tervezetet. Mint mondta, az ukrán vezetésnek meg kell szüntetnie az Oroszországot fenyegető biztonsági kockázatokat.
„A jelenlegi status quo, a jelenlegi helyzet mellett aligha adhatna bárki nagyobb biztonsági garanciát adni Ukrajnának, mint az ország vezetése. Csakhogy az ország vezetésének olyan intézkedéseket kellene meghoznia, amelyek megszüntetik az Oroszországi Föderációt fenyegető veszélyt. Kijev tökéletesen tudja, hogy milyen intézkedésekre van szükség” – hangsúlyozta Peszkov.
Rámutatott, hogy a biztonsági garanciákról szóló ukrán tervezet továbbra is magában foglalja az ország NATO-csatlakozásának veszélyét, ami szerinte megerősíti, hogy „sürgős szükség” volt az orosz „különleges hadművelet” elindítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentumban nem esik szó Ukrajna semleges státuszáról.
Elmondta, hogy az orosz és az ukrán delegáció által tavasszal parafált megállapodástervezet „tartalmazott bizonyos biztonsági garanciákat is”, de azok teljesen más jellegűek voltak. Hozzátette, hogy az ukrán fél visszavonta a szöveg jóváhagyását és „ez a folyamat már lezárult”.
Peszkov szerint „abszolút semmi köze sincs a valósághoz” a Reuters hírügynökség értesülésének, amely szerint Dmitrij Kozak, az orosz elnöki hivatal helyettes vezetője a háború elején elérte Kijev előzetesen beleegyezését abba, hogy lemondjon a NATO-tagságról, ám a megállapodás lehetőségét Vlagyimir Putyin orosz elnök elvetette.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szputnyik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a Kijev által javasolt biztonsági paktum, amely előirányozná Ukrajna folyamatos nyugati anyagi támogatását „rabszolgasorba taszítaná az Európai Uniót”, örökre megakadályozva az integrációt a gazdasági növekedés és a fejlődés helyreállításában. Hozzátette, hogy a tervezet több pontját, különösen azokat, amelyek a fegyverszállításokra vonatkoznak, már „sokkal nagyobb léptékben” amúgy is végrehajtják.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Telegram-bejegyzésében kedden azt írta, hogy az „ukrán nácik” nem fognak semmilyen biztonsági garanciákat kapni, különösen azért nem, mert a projektjük lényegében a harmadik világháború „prológusa”. A politikus szerint a Kijev által javasolt megállapodás „majdnem ugyanazt jelenti, mint az Észak-atlanti Paktum 5. cikkének alkalmazása Ukrajnára”, ami azt jelentené, hogy az ellene indított támadás esetén életbe lépne a szövetség kollektív védelme.
Medvegyev szerint a „különböző kaliberű nyugati főnököknek” meg kell érteniük, hogy hogy ez a „hisztérikus felhívás” közvetlenül összefügg a NATO és Oroszország közötti hibrid háborúval.
„Ha ezek a zavarodottak továbbra is féktelenül pumpálják a veszélyes fegyvereket a kijevi rezsimbe, akkor a katonai hadjárat előbb-utóbb egy másik szintre lép” – figyelmeztetett Medvegyev.
A katonai kampánynak a politikus szerint eltűnnek majd a látható határai, a felek fellépése pedig kiszámíthatatlanná válhat.
„A saját katonai forgatókönyvét fogja követni, új résztvevők bevonásával. Ez mindig is így volt” – írta a volt államfő.