Matolcsy György: forint nélkül nem lehetett volna stabilizálni a gazdaságot 2010 után

A forint tette lehetővé 2010 után a magyar gazdaságpolitika új sikerképletének, az egyensúly és a növekedés képletének a beállítását és megőrzését – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank “75 éves a forint” című online konferenciáján hétfőn.

Kiemelte: Magyarország az euró bevezetését 2004-ben vállalta, az MNB és a kormány teljesen egységes abban a kérdésben, hogy a kötelezettséget teljesíteni kell. A nemzeti érdek az, hogy a forint átváltása euróra biztonságos, tehát sikeres legyen, ne járjon reálgazdasági és növekedési áldozattal, munkahelyek elvesztésével és a versenyképességet rontó változásokkal – tette hozzá.
A forint megtartása és az euró jól időzített bevezetése melletti érveket sorolva Matolcsy György elmondta, hogy a forint védte ki a magyar politikai és pénzügyi rendszer elleni 2012-es támadást, 2010 és 2013 között a magyar fizetőeszköz alapján történt az Európai Unió leggyorsabb pénzügyi szanálása, azaz költségvetési konszolidációja, továbbá a forint volt az alapja az EU leghatékonyabb adórendszerének és a 850 ezer új munkahelyet teremtő foglalkoztatási fordulatnak is. Euróval mindez nem lett volna lehetséges – hangsúlyozta a központi pénzintézet vezetője, korábbi pénzügyminiszter többször is.
Matolcsy György rámutatott: a forint 2010 elején, amikor nem csak “végzetes devizaadósság” és több mint fél évtizede tartó deficit, hanem magas infláció is sújtotta az országot, jól szolgálta az áremelkedés megfékezését is. “Az infláció letörését egyszer már megtettük, a forinttal újra sikerülhet” – tette hozzá utalva arra, hogy az MNB monetáris tanácsa már elindult a “jó úton”.
A forint jobban teljesített az eurónál a koronavírus járvány pénzügyi és gazdasági hatásainak kivédésében; míg a magyar gazdaság jelentős, 5,1 százalékos gazdasági visszaesést szenvedett el 2020-ban, az eurózóna országai 6,6 százalékkal zsugorodtak – fejtette ki az MNB első embere. Forinttal a jegybank célzott eszközöket tudott használni a válságkezelésre – fűzte hozzá. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország exportvezérelt gazdasági pályán van, amihez rugalmas monetáris politikára és árfolyampolitikára, célzott hiteleszközökre van szükség.
A forint létrejöttével igazolta a születési célját, stabilizálta 1946-ban Magyarországot, megfékezte a németországinál is nagyobb hiperinflációt – ecsetelte a jegybankelnök előadásában. A forint előnye az euróval szemben, hogy egy szakmai, pénzügyi projekt volt szemben a közösségi pénzzel, amely egy politikai vállalkozásként startolt – hangsúlyozta Matolcsy György. Emlékeztetett, hogy a közösségi pénz 1992-es megteremtésének egyik fő alapja a szovjet fenyegetéssel szembeni egységes Nyugat-Európa megteremtése, illetve a dollárral való rivalizálás volt.
Az euró megteremtése mögötti politikai stratégia hibás volt, kudarcot vallott az az uniós politikai elképzelés, hogy “ugyan nem készült fel az euró arra, hogy kifejlett világpénz legyen, de majd menet közben javítjuk” – szögezte le Matolcsy György. Arra is kitért, hogy nyilvánvalóan jó időkre tervezték az eurót, válságkezelésre a közös fizetés nem alkalmas. Felidézte azt is egy tanulmányra hivatkozva, hogy az eurózóna tagjainak a többsége veszített az euró bevezetésével, egyedül Németország és Hollandia nyert.
Magyarország érdeke az, hogy egy megreformált euróhoz csatlakozzon, akkor váltsa át a forintot a közös fizetőeszközre amikor az kifejlett – húzta alá a jegybankelnök, aki arra is utalt, hogy szükség lehet a kritériumrendszer megreformálására, rugalmasabb megközelítésre, Maastricht 2. kidolgozására.
Az MNB elnöke azzal zárta előadását, hogy nem csak Magyarország vagy a régió, hanem a teljes eurózóna érdeke az, hogy jó időzítéssel lépjen be az ország az eurózónába, versenyképes gazdaságok csatlakozzanak hozzá.