Pintér Sándor együttműködést, folyamatosságot ígért a kulturális bizottságban

Együttműködést és folyamatosságot, a megkezdett építkezés továbbvitelét ígérte Pintér Sándor miniszterjelölti meghallgatásán az Országgyűlés kulturális bizottságának szerdai ülésén.

Az új kormányzati struktúrában a közoktatásügyet is magában foglaló belügyi tárcát 2010 óta vezető miniszter közölte: továbbviszik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot, a Nemzeti Alaptantervben (Nat) pedig egyelőre nem várható változás. Jelezte: a Nat módosítására a 2020-as változtatás eredményeinek ismeretében kerülhet sor.
Pintér Sándor hangsúlyozta, a fókuszban a tankönyv- és a tartalomfejlesztés feladatai állnak, és továbbra is minden tanuló ingyenesen jut majd hozzá a tankönyvekhez. Kiemelte, a tankönyvek fejlesztésénél lényeges szempont az informatika gyors változása. Hozzátette, a digitális fejlesztés eleme az informatikai tudás mellett az eszközök kezelésének oktatása is.
Aki most nem alkalmazza az informatikát, nem fejleszti az informatikát, az lemarad a fejlődésben – jelentette ki, hozzátéve, a versenyben maradáshoz a tanárok képzésére is szükség van.
Célként említette a használható tudás átadását, olyan ifjúság nevelését, amelyik “az Európai Unió élmezőnyébe képes vezetni Magyarországot”.
Hangsúlyozta, a folyamatos változást figyelembe kell venni, különben vesztébe kényszerítjük a társadalmat. Arról beszélt, azonos színvonalú és megfelelő eszközellátást kell biztosítani az iskoláknak, felvetve, hogy szükség van-e ennyi iskolára, például csekély létszámú évfolyamok esetén.     Pintér Sándor fontosnak nevezte a nyelvi kompetenciák erősítését, a digitális készségek fejlesztését, valamint azt, hogy az oktatási rendszer minden tehetséget felismerjen, közülük pedig senki ne kallódjon el.
Kitért arra, hogy az iskolai nyelvoktatás eddig nem hozta az elvárt eredményeket, majd célként említette a külföldi nyelvoktatási program folytatását.
Pintér Sándor szerint a nemzetközileg elismert nagy diplomáciai nyelvek és a környező álamok nyelvét kellene elsőbbségben részesíteni az oktatásban.
A teljesítmény- és minőségmérés, valamint a modernizáció fontosságát hangsúlyozva folyamatos értékelést ígért, amellyel nyomon követhető, hogy szeptembertől a tanév végéig milyen fejlődést ért el diákjainál a pedagógus. Megemlítette: az esélyteremtéshez a diákok képességeinek felmérésére is szükség van.
Kiemelte: a következő időszakban jelentős uniós források érkezhetnek a szférába, elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre.
Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van – fogalmazott Pintér Sándor az iskolai erőszak visszaszorításának fontosságát hangsúlyozva, majd jelezte, száznál több iskola kíván csatlakozni az iskolarendőr-programhoz, mert látják, hogy ez milyen mértékben segíti az oktatást.
Amikor a pedagóguspálya anyagi elismertségéről kérdezték, jelezte, egyértelmű, hogy a béreken javítani kell, ahogy az is, hogy “ez nem egy elhatározás kérdése”, hanem az ország gazdasági helyzetéé. Kiemelte, nem ígér semmit ezen a területen, majd hozzátette, a rendőrségi fizetések a jó szervezettség és teljesítmény dacára nem sokkal előzik meg a pedagógusokét.
A közoktatás résztvevőinek terheivel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Pintér Sándor azt mondta, a hazai tanárok és diákok óraszáma az uniós átlag körül van, de szerinte ebben az összehasonlításban azokat az országokat kellene alapul venni, amelyek tudománya, gazdasága “kitört” az utóbbi években; ezekhez képest viszont Magyarországon kétharmadnyi a terhelés. Hozzátette, a kérdés az, “hova akarunk továbbmenni”.
Meghallgatásán Pintér Sándor elmondta: parlamenti államtitkárként  Rétvári Bence, köznevelési államtitkárként pedig Maruzsa Zoltán foglalkozik majd a szakterülettel.
Az Országgyűlés kulturális bizottsága 12 igen szavazattal, 5 ellenszavazat mellett támogatta a jelölt miniszteri kinevezését.