Sterbenz Tamás: a világon kevés olyan egyetem létezik, mint a TF

Az intézmény folyamatos megújulása mellett kényszerű bíráskodásról és a YouTube-bal való versengésről is beszélt Sterbenz Tamás, aki másfél éve dolgozik a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) rektoraként.

A TF vezetője az MTI-nek adott interjúban úgy vélekedett, hogy ez a második szerepkör a szakmai pályafutásában, amelyben igazán ki tud teljesedni.
“Az első az volt, amikor kosárlabdaedzőként egyetemistákkal dolgoztam, például a SMAFC-ban. Jó érzés volt felépíteni egy csapatot, ahol nem egy hétvégén múlt a sikeresség megítélése. Most pedig az TF irányításába minden olyan tapasztalatot bele tudok tenni, amelyet játékosként, edzőként, szövetségi kapitányként, főtitkárként, oktatóként és tudományos emberként felhalmoztam” – mondta Sterbenz Tamás. “Utólag visszatekintve lehet, hogy a legtöbb dolgot hamarabb hagytam abba a szokásosnál: 26 évesen visszavonultam a kosárlabdától, 40 évesen befejeztem az edzősködést. Ez olyan szempontból viszont előny, hogy a következő szakaszt mindig időben kezdtem el, például nem kiöregedett 35 éves játékosként indultam el a civil pályán. Rektor is azért lehettem, mert jó korban vagyok, fizikailag is rendben vagyok, ugyanakkor tapasztalt vezetőnek számítok.”
Az 54 éves közgazdász kifejtette, általában a feladatok találták meg őt, de azért akadtak kivételek:
“Főtitkárnak például eszembe se jutott volna jelentkezni, ha nem alakul ki olyan parázs helyzet 2007-ben, hogy két táborra szakadt a magyar kosárlabda. Akkor egy háromtagú ad hoc bizottság vezette az MKOSZ-t, az egyik éppen a ráérő szövetségi kapitány volt, azaz én. Aztán ott ragadtam. A sportágtól most sem távolodtam el, minden hazai TFSE-meccsen kinn vagyok, néha elragad a lelkesedés, és igazi törzsszurkolóként drukkolok a lányoknak a Városmajorban a kispad feletti lelátón.”
Arról, hogy ősztől hol bíztatja a csapatot, Sterbenz Tamás közölte:
“Az épülő Csörsz utcai sportkomplexumban, a gyögyörűnek ígérkező csarnokban – amelyet nyáron adunk át – azt hiszem, kicsit távolabb ülök majd. Amúgy sem szeretek beleszólni a közvetlen taktikába, és a játékvezetőkkel is inkább a meccsek előtt és után szoktam beszélgetni. A játék minden szegmensét ismerem, mivel voltam játékos, edző és a főtitkárként a bírósztrájk idején még mérkőzéseket is kellett vezetnem.”
A rektor kiemelte, külön büszkeség a számára, hogy sokéves munkájuk eredményeként a TFSE-ben ismét van élsport. A kosárlabda mellett ugyanis az atléta Ekler Luca személyében paralimpiai bajnokkal büszkélkedhetnek, a dzsúdós Nerpel Gergely az olimpiai részvételért küzd, a női röplabdázók pedig az Extraliga kapujában vannak. Az infrasrtukturális fejlesztésről elárulta, hogy a csarnokon kívül készül két teniszpálya, egy atlétikai pálya – ez az augusztusi világbajnokság egyik edzőpályája lesz -, ennek a közepén egy futballpálya, továbbá egy műfüves focipálya és a kiszolgáló létesítmények is.
A TF jelenlegi helyzetéről szólva Sterbenz Tamás úgy vélekedett, hogy korábban az intézmény állami egyetemként kissé eltávolodott a versenytől, ugyanazt a rutint vitte tovább, és nemigen kapcsolódott be a nemzetközi vérkeringésbe. Nem volt intenzív verseny a hallgatókért és a piaci kapcsolatokért sem.
“Nálunk erős a konkurencia a hallgatókért, és itt nemcsak egyetemekről van szó, hanem üzleti vállalkozásokról, sportklubokról, akadémiákról. Szokták mondani, hogy ma már a YouTube-bal kell versengenünk, hogy annál izgalmasabb, érdekesebb témákat kínáljunk a fiataloknak. Egyébként a világon kevés igazán sportspecifikus egyetem létezik, a magam részéről a kölnit és a tajvanit emelném ki a hasonló profilú intézmények közül” – fejtette ki a rektor, aki a TF elismertségére vonatkozólag elmondta: “Egyértelműen pozitív visszajelzés az, amikor hallgatóink, oktatóink részt vesznek világ sportéletében, például Sós Csaba professzor az úszók szövetségi kapitányaként is képvisel bennünket, a kutatóink közül pedig Radák Zsolt a 33. a magyar tudósok rangsorában.”
Ami a hosszabb távú terveket illeti, Sterbenz Tamás szerint elsődleges a sporttudományos park kialakítása.
“Szeretnénk olyan piaci szolgáltatásokat, amelyek a sportmedicinával vannak kapcsolatban, emellett a piacra vinnénk a TF-es kutatási eredményeket és innovációkat. Ilyen például a házon belül működő Webpont sportinformatikai ügynökség, amely a hazai kosaras eredményközlésen túl már 8-10 NBA-csapattal dolgozik együtt. A mostani év számunkra egyértelműen a legnehezebb, mert idegenben játszunk, a diákok ugyanis kollégium híján a város több pontján vannak. A TF alapításának a 100. évfordulójójára, azaz 2025-re szeretnénk egy uszodát, továbbá minden sportágnak külön csarnokot, és akkor az egy kompakt, XXI. századi egyetem lesz” – tette hozzá az intézmény vezetője.
Sterbenz Tamás kitért arra is, hogy a közelmúltban elindult a sakkszövetség elnöki tisztéért, de végül a közgyűlés Polyánszky Zoltánt választotta.
“Három nappal a tisztújítás előtt döntöttem el, hogy vállalom a magyar sakk meghatározó klubjaitól jövő felkérést. Természetesen szerettem volna nyerni, de még fontosabbnak tartom, hogy sikerült gondolkozásra késztetnem a sakkozókat, és elmondanom, szerintem miként kellene a magyar sport szervezeteinek működni. Egyetemi vezetőként bízom a hosszabb távú hatásban” – fűzte hozzá.
A soproni születésű Sterbenz Tamás matematikatanár, szakedző végzettségű, közgazdaságtudományi doktor, sportolóként pedig válogatott kosárlabdázó volt. Később a női válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett, majd a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkáraként dolgozott 2007 és 2013 között. A TF-en 2014 óta tölt be vezetői pozíciót, korábban általános rektorhelyettesként és a Gazdasági és Társadalomtudományi Intézet igazgatójaként is tevékenykedett.