Budapest számára fontosak a transzatlanti kapcsolatok – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda este egy washingtoni konferencián.
A politikus az amerikai Atlanti Tanács és a pozsonyi székhelyű, biztonsági és fenntartható fejlődéssel foglalkozó kutatóintézet, a GLOBSEC közös rendezvényén vett részt. A kétnapos konferencia, amelyen miniszterek, politikai elemzők, nagykövetek vettek részt, az Egyesült Államok és Közép-Európa kapcsolatát vizsgálta.
Philip T. Reeker, az amerikai külügyminisztérium Európáért és Ázsiáért felelős ügyvezető államtitkára – aki diplomataként dolgozott Budapesten – azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokat és Közép-Európát egy sor alapvető érték köti össze. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban az amerikai politika elhanyagolta ezt a térséget, de Washington most az évekig tartó érdektelenség és alkalmi nézetkülönbségek után visszatért Közép-Európába. „Nem kétséges, hogy egyes közép-európai NATO-szövetségeseink – és erre Magyarország a nyilvánvaló példa – úgy érezték, hogy kapcsolataink megfeneklettek és feszültek lettek” -fogalmazott Reeker. Leszögezte: a Trump-kormányzat „elvi alapokon nyugvó politika mellett” kötelezte el magát.
Szijjártó Péter ezel kapcsolatban kifejtette: „Néhány évvel ezelőtt még azzal kellett szembesülnünk, hogy nem vagyunk az amerikai külpolitika radarjában”. Hozzáfűzte: „Boldogok vagyunk, hogy Közép-Európával most stratégiai fontosságú térségként számolnak”.
Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter és Ales Chmelai cseh külügyminiszter-helyettes egyaránt a transzatlanti viszony erősítése mellett tett hitet. A lengyel diplomácia vezetője „létfontosságúnak” nevezte e kapcsolatokat.
A konferencián szóba kerültek energiabiztonsági kérdések és a 12 országot összefogó Három Tenger Kezdeményezés nevű gazdasági együttműködés is.
Szijjártó Péter kiemelte: „Könnyű energiafüggetlenségről beszélni, de az Egyesült Államokon és az európai szövetségeseken a sor, hogy lépjenek ez ügyben”.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy vannak ugyan tervek új vezetékek megépítésére, például Horvátországban, de amíg ezek nem valósulnak meg, addig Magyarország kénytelen orosz gázt vásárolni.
„Az infrastruktúra ezt diktálja” – fogalmazott. A miniszter – kérdésre válaszolva – kitért a jogállamiságot firtató felvetésekre is.
„Amikor támadnak bennünket, mindig azt mondom: említsenek akár egyetlen konkrét példát is! Bármilyen kormányról is legyen szó, ha megsértené a demokratikus normákat, nem választanák meg háromszor is” – szögezte le.
Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter azzal egészítette ki: „azért támadnak bennünket, mert kormányunkban nem a liberális eszmék az uralkodóak és mert migránsellenes politikát folytatunk”.
Az európai parlamenti választásokról, illetve Ursula von der Leyennek az Európai Bizottság élére történt megválasztásáról Szijjártó Péter kifejtette, hogy a közép-európai országoknak is szerepük volt ebben, és növekvő gazdasági ereje és erős összetartása okán a térség az Európai Unió döntéshozó erejévé emelkedett.
„Kétségtelenül van befolyásunk az Európai Unió jövőjére” – hangoztatta a magyar diplomácia vezetője.
