Vashegyi György: Magyarországnak hangsúlyosan kell építenie jövőjét a művészetre

Magyarországnak hangsúlyosan kell építenie jövőjét a művészetre, ezt a célt szolgálja a tíz éve köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia – hangsúlyozta Vashegyi György, az MMA elnöke szerdán Budapesten.

„Az elnökségi időszakomból hátralévő két évben a nemzetközi jelenlét erősítése, a művészeti hagyatékok gondozásának kérdése, valamint a művészettel nevelés ügye szerepel az MMA kiemelt feladatai között” – mondta Vashegyi György az évforduló alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.
Az elnök kitért arra, hogy az MMA 2011-es megalakulásával a magyar művészet akadémiai rangú képviselete hatvan év hiátus után valósult meg újra Magyarországon. Nagyon fontosnak nevezte, hogy elnöksége első ciklusában, 2017 és 2020 között kiépült az MMA művészjáradék-, illetve művészetiösztöndíj-rendszere, utóbbi keretében háromszáz ösztöndíjas kapcsolódik az akadémikusok háromszáz főben maximált számához.
Kucsera Tamás Gergely, az MMA leköszönő főtitkára az akadémia megalakulásának körülményeiről, az elmúlt tíz év legfontosabb történéseiről beszélt. Kiemelte, hogy a 2011. november 5-én létrejött MMA integráns része az alkotmányos magyar intézményrendszernek és meghatározó szereplőjévé vált a magyar nemzeti kultúrának.
Felidézte, hogy a Magyar Művészeti Akadémia 1992-ben társadalmi szervezetként indult, ennek Makovecz Imre építész volt a vezetője, aki a köztestületté alakulást már nem érhette meg. Az MMA-ról szóló törvényben szerepel az elvárás, hogy a kultúra és kiemelten a különböző művészeti ágak képviselői egyre fontosabb szerepet töltsenek be a társadalom alakításában.
A 157 taggal megalakult köztestület első elnöke Fekete György volt – emlékeztetett Kucsera Tamás Gergely, hozzátéve, hogy az akadémia a kezdetektől művészetpálya-modellt alakított ki, és kezdeményezésére jött létre a Nemzet Művésze díj. „Felvettük a kapcsolatot a határon túli magyar intézményekkel, és ma már nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az egész világon megjelenítjük a magyar, kiemelten a kortárs magyar kultúra értékeit”.
Az MMA több száz kiállítás, konferencia, koncert szervezője és közreműködője volt az elmúlt tíz évben, szerves része a magyar kultúrdiplomáciának, nyolcezer pályázatot támogatott. Kiépült a szakkönyvtár, a 2014-re felújított Pesti Vigadó lett az intézmény székháza, kiállítóhelye a Műcsarnok, és megalakult a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. Az MMA a fenntartója az Építészeti Múzeumnak, 2017-ben létrehozta az MMA Kiadót, a Makovecz Központ pedig az alapítvánnyal együtt ápolja az elhunyt alapító építész szellemi örökségét.
Vashegyi György és Farkas Ádám, az MMA Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottságának elnöke szerdán az MMA irodaházában elismerő okleveleket adott át a művészetoktatásban kimagasló teljesítményt elért emberek, közösségek, intézmények részére. Az ünnepségen a 2020-as és a 2021-es díjazottak együtt vehették át az elismeréseket.
Pedagógus kategóriában Kaudersné Madarász Zsuzsanna és Ember Csaba; a művésztanárok közül, Balogh Zsolt, Maruzsa Tibor, Tőkés Mária Tünde, valamint posztumusz Bartalus Ilona; művészetpedagógiai kutatóként Pongrácz Éva Zsuzsanna; a közösségek részéről a Színjáték Drámastúdió, az intézmények közül pedig a Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, továbbá a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Film, Fotó, Média Tanszék kapott elismerést.