Uniós biztos: a járvány rövid távú következményeit kezelő költségvetés-politikai intézkedésekre van szükség

A koronavírus-járvány okozta válságra válaszul a tagállamoknak olyan összehangolt és hiteles költségvetés-politikai intézkedéseket kell hozniuk, amelyek kezelik a járvány rövid távú következményeit és támogatják a helyreállítást, ugyanakkor nem veszélyeztetik középtávon a költségvetés fenntarthatóságát – jelentette ki Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos Brüsszelben szerdán.

Paolo Gentiloni a tagállamok költségvetési politikájának alakítását segítő európai bizottsági iránymutatás bemutatásakor közölte, a dokumentum vezérelveket határoz meg a színvonalas költségvetési intézkedések megfelelő kialakítására, és általános útmutatással szolgál a következő időszak átfogó költségvetési politikáját illetően.
Az eszköz 312,5 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatással és 360 milliárd euró összegű hitellel tudja támogatni a tagállamokat a reformok és beruházások végrehajtásában. A vissza nem térítendő támogatások a következő években jelentős lendületet adnak majd a gazdaságnak, anélkül, hogy növelnék a tagállami költségvetési hiányt és az államadósságot – közölte.
Elmondta, a bizottsági iránymutatás meg fogja könnyíteni a tagállamok számára stabilitási és konvergenciaprogramjaik elkészítését, amelyeket 2021 áprilisában kell benyújtaniuk.
Leszögezte: a költségvetési politikának továbbra is határozottnak kell lennie, és alkalmazkodnia kell a változó helyzethez. Amint csökkennek az egészségügyi kockázatok, a költségvetési intézkedéseknek fokozatosan célzottabbá és előremutatóbbá kell válniuk, elősegítve a fenntartható fellendülést. A költségvetési politikák alakítása során a gazdaság élénkülésének mértékét és a költségvetési fenntarthatóság szempontjait is figyelembe kell venni – hangsúlyozta.
Az uniós biztos azt is közölte, hogy az Európai Bizottság a májusban esedékes tavaszi gazdasági előrejelzés alapján mérlegelni fogja, hogy indokolt-e továbbra is fenntartani az általános mentesítési rendelkezést. Az általános mentesítési rendelkezés, amelynek aktiválását 2020 márciusában javasolta az uniós bizottság, azt teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy az európai szabályozás alapján szokásosan alkalmazandó költségvetési követelményektől eltérve hozzanak intézkedéseket a válság megfelelő kezelésére. A jelenlegi előzetes mutatók arra utalnak, hogy 2022-ben kívánatos lenne fenntartani, 2023-tól viszont már deaktiválni lehetne az általános mentesítési rendelkezést – közölte.