Manchesteri robbantás – Elnézést kért a brit elhárítás vezetője az elmulasztott felderítési lehetőségekért

Elnézést kért csütörtökön a brit elhárítás (MI5) vezetője azokért a hibákért, amelyeket a szolgálat egy friss jelentés szerint a hat évvel ezelőtti manchesteri robbantásos merénylet előtt elkövetett.

Az öngyilkos merényletet 2017. május 22-én, Ariana Grande amerikai énekesnő koncertje után követte el az észak-angliai nagyváros 21 ezer fős rendezvénycsarnokában, a Manchester Arenában a 22 éves Salman Abedi, aki nagy erejű pokolgépet robbantott fel az előadásról távozó tömeg közepén.
A merényletben 22-en meghaltak, köztük hét gyermek. A legfiatalabb áldozat egy nyolcéves kislány volt.
A sérültek számáról azóta sincs pontos adat, de a Scotland Yard becslése szerint valószínűleg meghaladta a nyolcszázat.
Ez volt a legsúlyosabb merénylet Nagy-Britanniában a 2005 júliusában elkövetett londoni merényletsorozat óta. Abban a támadásban négy öngyilkos merénylő robbantott pokolgépeket három londoni metrószerelvényen és egy emeletes városi buszon, 52 utast megölve és több mint hétszázat megsebesítve.
A manchesteri merénylet ügyében kezdett, részlegesen nyilvános vizsgálat csütörtökön közzétett utolsó, 224 oldalas jelentésének egyik legnagyobb horderejű megállapítása az, hogy az MI5 a robbantás előtt több olyan információt is kapott az elkövetőről, amelyek alapján időben közbeléphetett volna, de ezeknek az információknak feldolgozása a szolgálaton belül túl lassan haladt.
A vizsgálat vezetője, Sir John Saunders – a londoni felsőbíróság nagytekintélyű nyugalmazott tanácsvezető bírája – a jelentést ismertetve úgy fogalmazott: az MI5 a feltárt adatok szerint “komoly lehetőséget szalasztott el” a merénylet megakadályozására.
Sir John hangsúlyozta: semmiféle módon nem lehet pontosan megállapítani, hogy valójában milyen eséllyel lehetett volna elejét venni a robbantásnak. A volt bíró szerint ugyanakkor reális lehetőség volt olyan felderítési információk beszerzésére, amelyek révén – ha ezeknek az értesüléseknek a begyűjtését megfelelő cselekvés követi – meg lehetett volna akadályozni a merényletet.
Saunders szerint a lehetőség elszalasztásának egyik oka az volt, hogy a biztonsági szolgálat nem cselekedett elég gyorsan.
A jelentés szerint voltak például olyan értesülések, amelyek elvezethették volna a szolgálatot ahhoz az autóhoz, amelyben a merénylő a pokolgéphez szükséges alapanyagokat tárolta, mielőtt a robbanószerkezetet saját lakásán összeállította volna.
Ken McCallum, az MI5 jelenlegi vezetője csütörtök esti nyilatkozatában közölte: töredelmesen elnézést kér, amiért a szolgálat nem tudta megakadályozni a manchesteri merényletet.
McCallum hozzátette: a titkos információgyűjtés nehéz feladat, de ha az MI5 kihasználta volna azt a “vékonyka esélyt”, amely a robbantás előtt kínálkozott, esetleg elkerülhető lett volna a merénylet okozta veszteség és trauma.
Nem ez az első olyan vizsgálati jelentés, amely mulasztást ró fel az elhárításnak.
A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottsága által másfél évvel a robbantás után, 2018 novemberében közzétett vizsgálati jelentés szerint az MI5 nem figyelte és nem is korlátozta a líbiai származású, de nagy-britanniai születésű Salman Abedi mozgását. Ez lehetővé tette, hogy Abedi, aki előzőleg Líbiába utazott, a merénylet előtt néhány nappal visszatérhetett Nagy-Britanniába, anélkül, hogy az elhárítás ezt észlelte volna.
A brit hatóságok gyanúja szerint a merénylőt líbiai tartózkodása alatt képezték ki robbanószerkezetek összeállítására.
Az alsóházi bizottság öt évvel ezelőtti vizsgálati jelentése is azt állapította meg, hogy jóllehet nem lehetséges annak utólagos tényszerű kijelentése, hogy az elhárítási hibák nélkül el lehetett volna kerülni a manchesteri merényletet, az a következtetés azonban levonható, hogy e hibák következményeként olyan lehetőségek maradtak kihasználatlanul, amelyek potenciálisan alkalmasak lettek volna a terrortámadás megakadályozására.