Áder János az aszály következményeiről beszélgetett új podcastjában

Az idei aszályról és annak következményeiről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely már a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető.

Áder János hangsúlyozta: a rendkívüli aszály komoly megpróbáltatást jelent azoknak, akik a mezőgazdaságból élnek.
Az idei aszályt két, szintén aszályos év előzte meg, valamint nem volt elegendő csapadék sem télen, sem tavasszal, vannak olyan országrészek, ahol az ilyenkor szokásos csapadéknak csak a fele esett le. Mindezek következményeként az ország nagy részén a talaj felső 80-100 centiméteres rétegéből teljesen eltűnt a víz – mondta a volt köztársasági elnök.
Felidézte, hogy az Európai Bizottság egyik jelentése szerint 500 éve nem volt ilyen aszály Európában.
Győrffy Balázs közölte: a becslések szerint Magyarországon meghaladja az 1000 milliárd forintot az aszályos időjárás miatt elveszett termés értéke.
Rámutatott, hogy az aszály szinte az egész világot érintette, ezért a folyók is veszítettek vízmennyiségükből, csak a Tisza vízgyűjtő területén 30 százalékos vízhozamcsökkenést tapasztaltak az elmúlt 10 évben. Ahogy a folyók vízállása egyre alacsonyabb, az “húzza ki” a talajvizet is – magyarázta.
A NAK elnöke fontos feladatnak nevezte a víz megtartását; azt mondta, ha a folyók vízállása magasabb, akkor a talajvízellátás is normalizálódik.
Áder János kifejtette: szakértők arra számítanak, hogy a klíma, illetve a hidrológiai ciklus változása miatt egyre gyakrabban lehet extrém aszályos évekre számítani.
Győrffy Balázs ismertette, hogy körülbelül 5 millió tonna kukorica és 2 millió tonna búza “veszett el” az idén. Hozzátette ugyanakkor, hogy búzából biztosan megvan a hazai élelmiszer-ellátáshoz és takarmányozáshoz szükséges mennyiség.
Magyarország kedvező adottságait jól mutatja, hogy még ilyen szélsőséges időjárás mellett is stabilan ki lehet elégíteni a hazai igényeket – fogalmazott.
Az agrárkamara elnöke felhívta a figyelmet az őszi vetésű növényi kultúrákra, mivel azokat kevésbé viseli meg az aszály és a forró nyár. Hozzátette, a kukorica-nemesítők is folyamatosan dolgoznak azon, hogy egyre szárazságtűrőbb hibridekkel jelenjenek meg a piacon.
Áder János kitért arra, ha kevesebb a takarmány, akkor kevesebb jut az állattartóknak, ez növeli az állattartás költségeit, ami megjelenik majd az árakban is.
A magyar agrárkárenyhítési rendszer Európában a legjobb, de nincs az a kárenyhítési rendszer, amely fel tud készülni egy 1000 milliárd forintot meghaladó kárra – fogalmazott a NAK elnöke. Jelezte, hogy a gazdálkodók jelentős része az elszenvedett kárnak csak kis részét kaphatja meg.
Győrffy Balázs elmondta: az Európai Unió engedélyezte az előlegkifizetéseket, a gazdáknak járó területalapú támogatások kifizethetők úgy, hogy az uniótól Magyarország még nem kapta meg a pénzt, azt a magyar költségvetés előlegezi meg.
Áder János kiemelte, ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gazdák a következő hónapokban dolgozni tudjanak.
A volt köztársasági elnök hangsúlyozta: a következő évek-évtizedek nagy kihívása, hogy egyre több embert egyre kevesebb egy főre eső vízből, egyre kisebb jó minőségű területen kell megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerrel ellátni.
Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország még ilyen rendkívül aszályos, minden korábbi rekordot megdöntő évben is meg tudja termelni az ország lakosságának szükségleteit, de a világ nagyon sok országa nincs ilyen kedvező helyzetben.