Soltész Miklós: a horvát közösségek a magyar nemzet fontos részei

A horvát közösségek a magyar nemzet nagyon fontos részei, bárhol is élnek Magyarországon – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön a Bács-Kiskun megyei Hercegszántón.

Soltész Miklós Magyarország egyik legrégebbi horvát oktató-nevelő munkát végző intézményének, a hercegszántói horvát iskola bővítésének átadásán elmondta: a köznevelési beruházások sorában Kópháza, Szentpéterfa, Pécs és Szombathely mellett a hercegszántói fejlesztés újabb jelentős mérföldkő a horvát közösségek életében.
Az államtitkár kiemelte: a Magyarország kormányának támogatásával megvalósuló, több mint tízéves iskolafejlesztési program összességében közel egymilliárd forint összegű beruházása keretében először megújulhatott, majd ki is bővülhetett a hercegszántói intézmény.
Soltész Miklós szerint a mai világban óriási jelentősége van annak a törekvésnek, amelyet a horvát nemzetiségek tesznek nyelvük, kultúrájuk, táncuk megőrzéséért, fennmaradásáért, valamint a magyar-horvát, illetve a horvát-horvát kapcsolatok erősítéséért.
A nemzetiségek, így a magyarországi horvátok felelősségének is nevezte a két nemzet, a magyar és a horvát közötti közvetítő szerep betöltését.
Mint mondta: a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott iskolák pedagógusainak feladata a tudás átadása, a gyermekek és fiatalok felelőssége pedig megtanulni a horvát nyelvet, és megőrizni a kultúrájukat, mert mindez a horvát nemzetiség, a horvát nemzet és a magyar-horvát közösség erősítését is szolgálja.
Az államtitkár szerint nehéz időkben felértékelődik az iskola, a nemzetiségek és nemzetek együttműködésének a szerepe. “A magyar és a horvát nemzet mindig is támaszkodhatott egymásra, és így lesz ez a jövőben is” – fogalmazott.
Zsigó Róbert (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a Kincses Bácskában évszázadok óta békességben, egymás kultúráját tisztelve és egymást segítve élnek együtt a nemzetiségek. A térségben élők az elmúlt évszázadban meg is tapasztalhatták, hogy erejük nem a széthúzásban, hanem az összetartásban rejlik, abban a munkában, amelyet együtt tudnak végezni. A nehézségek megoldását ugyanis mindig a nemzetiségek összefogása segítette – fogalmazott.
Az elmúlt években szintén összefogással és kormányzati támogatással sikerült kialakítani a bajai horvát kulturális központot is – tette hozzá.
Kovácsné Zsuzsity Mária, a Hercegszántói Horvát Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Kollégium igazgatója felidézte: az iskola 1946 novemberében kezdte meg működését az ország első önálló nemzetiségi intézményeként. Az óvodát, néhány év múlva, 1949-ben alapították, 1978-tól pedig az iskola körzeti feladatokat is ellát.
Az ezredfordulón az Országos Horvát Önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok közül elsőként átvette az intézmény működtetését. Az egyre növekvő tanulólétszámnak köszönhetően megbontották az addig összevontan működő alsó tagozatos osztályokat, felújították a régi iskolaépületet, majd 2011-ben elkészült a kollégiumi és óvodai épület első fázisa. A második ütemre tervezett, most átadott épületrészben új tantermek és a kollégiumi közösségi tér mellett helyet kapott a gazdasági részleg az igazgatói irodával, a konyha és az ebédlő, valamint az aula.
Az ünnepségen Zvonko Milas, a horvát kormány Határon Túli Horvátok Központi Hivatalának államtitkára, Mladen Andrlic horvát nagykövet és Gugán Iván, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke horvát nyelven köszöntötte az egybegyűlteket.