Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta azt a jogszabályt, amely biztosítja, hogy megalapozatlan vádakkal ne lehessen perbe fogni és elhallgattatni kritikát megfogalmazó újságírókat, aktivistákat, jogvédőket, tudósokat és szervezeteket.
Az 546 szavazattal, 47 ellenében és 31 tartózkodás mellett kedden jóváhagyott jogszabály uniós védelmet biztosít a megalapozatlan és visszaélésszerű perekkel szemben a közérdekű ügyekkel foglalkozó magánszemélyek és szervezetek számára, különösen abban az esetben, ha munkájuk az alapjogok érvényesülését, a korrupciós ügyek feltárását, a demokrácia védelmét vagy a dezinformáció elleni küzdelmet szolgálja – tájékozatott az uniós parlament.
A jogszabály a több tagországot érintő esetekre terjed ki. Nem alkalmazandó tehát akkor, ha az alperes és a felperes származási országa megegyezik az illetékes bíróság helye szerinti országgal, vagy ha az eset csak egyetlen tagországra korlátozódik.
A jogszabály gondoskodik az áldozatok védelméről is: a bíróságok már korai szakaszban elutasíthatják a megalapozatlan pereket. Ha megállapítást nyer a visszaélés ténye, a felperesnek kell állnia a teljes perköltséget, ezen belül az alperes jogi képviseletének költségeit és kárainak megtérítését. Amennyiben az alperes az eljárás korai megszüntetését kéri, a felperesnek kell bizonyítania, hogy a vád nem megalapozatlan. A bíróság akár bírságot is kiszabhat, illetve kártérítésre kötelezheti a felpereseket.
Mivel az ügyek számukra kedvezőbb elbírálásában bízva a felperesek gyakran saját érdekeik mentén választják meg, hogy melyik bíróságnak legyen joghatósága, az EU a továbbiakban nem fogja elismerni azokat az unión kívüli országokban hozott ítéleteket, melyeket megalapozatlan vagy visszaélésszerű perekben hoznak magánszemélyek vagy intézmények ellen.
A tagországoknak egyablakos információs rendszert kell létrehozniuk, ahol a stratégiai perek esetleges áldozatai tájékozódni tudnak a jogorvoslati lehetőségekről, az eljárási biztosítékokról, valamint az elérhető jogi, pénzügyi és pszichológiai segítségről. Az is a tagországok felelőssége, hogy a határokon átnyúló polgári eljárásokban költségmentességet biztosítsanak. Nyilvánosságra kell hozniuk továbbá a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatos minden jogerős bírósági ítéletet, és azokról részletes adatokat kötelesek gyűjteni.
A jogszabály a kihirdetését követően húsz nappal lép hatályba. Ezután a tagállamoknak két év áll rendelkezésre a szabályok átültetésére.
A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében Schaller-Baross Ernőt, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki a jogszabály elfogadásával kapcsolatban azt mondta: az Európai Unió látszólag a civil érdekek védelme érdekében, a jogállamisági elveket lebontva egy olyan rendszert akar létrehozni, ahol a Soros-hálózat emberei és szervezetei a jog felett állnak, felsőbbrendű osztályt alkotnak.
A törvénytelenségek utólagos eltussolásához vezet, ha a civil szervezeteket, önjelölt jogvédőket, egyes komoly gazdasági károkat okozó klímaaktivistákat és az illegális migráció szervezőit a velük szemben kezdeményezett perek alól csak azért felmentik, mert a per sérti a közügyekben való részvételüket – hívta fel a figyelmet.
„Az új uniós jogszabály azt is kétségbe vonja, hogy a nemzeti bíróságok képesek saját maguk eldönteni, hogy egy adott ügyben mikor indulhat el az eljárás és hogy melyik félnek van igaza” – tette hozzá Schaller-Baross Ernő.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője hangsúlyozta: a háttérben meghúzódó szándék nyilvánvalóan az, hogy a Soros-hálózat szereplőit kivonják a törvények hatálya alól.
„A cél, hogy gyakorlatilag bármit, következmények nélkül megtehessenek bizonyos újságírók és civil szervezetek, anélkül, hogy felelősségre vonhatók lennének. Senki sem állhat a jog felett, még az újságírók és a civil szervezetek sem. Mindenkire egyenlő szabályoknak kell vonatkoznia” – mutatott rá az EP-képviselő.
