Az aszálykár okozta helyzet megmutatta az agrárium alkalmazkodásának szükségességét, valamint azt, hogy fontos megtartani a közös agrárpolitika (KAP) forrásait a 2027 utáni hétéves uniós költségvetésben legalább a jelenlegi értéken – jelentette ki Bóna Szabolcs agrárminiszter Brüsszelben hétfőn.
A tagországok agrárminisztereinek tanácsülését megelőzően Bóna Szabolcs közölte, olyan aszálykár érte Magyarországot és a magyar gazdálkodókat, amelyet pénzzel szinte lehetetlen kompenzálni.
Az aszály okozta helyzetet csak részben lehet kártalanítással kezelni, a kárkezelést újra kell gondolni „egy az egyben” Európában. A tartalékalap képzését szintén újra kell gondolni, mind uniós szinten, mind nemzeti szinten – hangoztatta.
Elmondta, az aszálykár több mint másfél millió hektárt érint Magyarországon, piaci hatásai pedig 600 és 800 milliárd forintra tehetők.
„Nincs az a pénz, amivel ezt a kárértéket kompenzálni lehetne. Amennyire lehet azonban, mérsékelni kell, és a gazdálkodók működését kell fenntartani, a likviditásukat meg kell teremteni. Ez a legfőbb feladatunk” – fogalmazott.
A minisztert kiemelte: a KAP-forrásokat fel kell használni arra, hogy a szükséges átállást el lehessen indítani a magyar agráriumban. Azok az átállások ugyanis, amelyek szükségesek a magyar agrárium versenyképességéhez, nem történtek meg.
A versenyképesség szavatolásához emellett minél magasabb feldolgozottsági szintet kell elérniük a magyar agrártermékeknek. Ezért az élelmiszeripar fejlesztésének támogatása szintén fontos kérdés
– emelte ki.
„Ahhoz, hogy egy versenyképes magyar agráriumot tudjunk fenntartani, és ahhoz, hogy az élelmiszer-önrendelkezés rendben legyen Magyarországon, ahhoz fejlesztésekre van szükség az élelmiszeripar területén” – tette hozzá nyilatkozatában az agrárminiszter.
