Az extraprofitadó jelentősen rontotta az Erste Bank első negyedéves eredményét, több mint háromszorosára, 37,6 milliárd forintra nőtt, így adózás után 5 milliárd forint veszteséget könyveltek el az előző év azonos időszaki 20 milliárd forintos nyereséget követően – mondta Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Hozzátette: a működési bevételek 2 százalékkal 92,25 milliárd forintra nőttek a negyedévben, ezen belül a kamatbevételek 7 százalékkal, a díj- és jutalékbevételek 8 százalékkal emelkedtek. A működési kiadások 10 százalékkal emelkedtek, vagyis folytatódik az a trend, hogy gyorsabban nőnek mint a bevételek – ismertette. A működési eredmény emiatt 3 százalékkal 56 milliárd forintra csökkent.
Az adózás utáni veszteség okaként a vezérigazgató az extraprofitadóra vonatkozó idei évtől hatályos új szabályokat emelte ki, amelyek alapján a teljes évi adóterhet az első negyedévben kell elszámolni.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a tavaly felpörgő lakossági és vállalati hitelezésben kitartott a lendület az idei első negyedévben is: az újonnan kihelyezett lakossági hitelek volumene 74 százalékkal 153 milliárd forintra, a vállalkozások esetében 70 százalékkal 41 milliárd forintra nőtt. A teljes hitelállomány 17 százalékkal 2892 milliárd forintra emelkedett – ismertette. A vállalati hitelek és kötvények állománya 7 százalékkal 1128 milliárd forintra nőtt a tavalyi év első negyedévéhez képest.
Harmati László lakossági vezérigazgató-helyettes ismertette: dinamikus növekedés volt a lakossági új hiteleknél, a jelzáloghitelek 119 százalékkal 91 milliárd forintra, a személyi kölcsönök állománya 54 százalékkal 44 milliárd forintra nőtt. A fő mozgatóerő továbbra is az Otthon Start hitel.
Kedvezőnek nevezte a személyi kölcsönök piacának trendjeit, a várakozásaik szerint idén új csúcsot dönthetnek az ilyen típusú folyósítások. Az átlagos hitelösszeg meghaladta a négymillió forintot, több mint egymillió forinttal bővült. Ennek fő oka a gyorsaság, a digitális elérés, és azt tapasztalják, hogy gyakran lakásfelújításokhoz is ezt veszik igénybe az ügyfelek az egyszámjegyű kamatok miatt is. A következő két évben a növekedés üteme hasonló lesz – tette hozzá.
Zsiga Krisztina kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes a stabil, jó minőségű portfólióépítés fontosságát hangsúlyozta, a nem teljesítő hitelek aránya éves szinten tovább csökkent, 40 bázisponttal, a negyedév végén 1,5 százalék volt, ez az eddig mért legalacsonyabb MPL-ráta. A banki csalási próbálkozások továbbra is nagy kihívást jelentenek, mondta, az időszakban 7300 csalási kísérletet regisztráltak, ebből közel hatezer kártyás, és 1400 átutalásos csalást mértek. A 2,8 milliárd forint összértékű csalási kísérletből a bank 2,3 milliárd forintot mentett meg az ügyfeleknek, a megakadályozott kísérletek aránya 82 százalék az összes próbálkozásból.
Jelasity Radován a bankszövetség elnökeként kitért arra: az új kormányzatnál a bankszektor nevében lobbiznak a piacgazdasághoz való visszatérésért, illetve kiszámítható környezetre van szükségük. Arról még nincs információjuk, hogy a meglévő támogatási programokból mi marad meg. Az egyenlő versenyfeltételek kialakítását fontosnak nevezte, a meglévő uniós szabályozás mellett kevesebb lokális szabályozást, szorosabb és transzparensebb együttműködést kértek a leendő pénzügyminisztertől.
