GFM: túl a 750 milliárd forinton a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram leszerződött hitelállománya

Újabb mérföldkövet ért el a magyar vállalkozásokat segítő Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. A szerződött hitelek összege alig 6 hónap alatt elérte a Hitelprogram 1000 milliárd forintos keretének 75 százalékát- jelentette be hétfői közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

A minisztérium felidézte: a háború és az „elhibázott brüsszeli szankciók” rendkívül nehéz gazdasági helyzetet eredményeztek, az energiaválság miatt a vállalkozások nehéz helyzetbe kerültek. A kormány a munkahelyek, valamint a beruházás- és exportalapú gazdaság védelme érdekében 2023. február 1-jén elindította a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot. A hitelprogram keretein belül beruházási, forgóeszköz- és zöldhitel igényelhető. A hitelprogram forrásai a jelenlegi magas kamatkörnyezetben rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix kamat mellett érhető el, forinthitel esetén jellemzően legfeljebb 6 százalékos, euróhitel esetében pedig legfeljebb 3,5 százalékos szinten – írták.
A hitelprogram rövid időn belül rendkívüli érdeklődést váltott ki, így a vállalkozások megnövekedett hiteligényére tekintettel az eredetileg meghirdetett 700 milliárd forintos hitelkeretet a kormány 1000 milliárd forintra emelte. A hitelprogramba eddig 2221 hitelkérelem érkezett be az EXIM Magyarországhoz közvetlenül és partnerein keresztül. A szerződött hitelállomány kevesebb mint 3 hónap leforgása alatt meghaladta az 500 milliárd forintot, mára pedig elérte a 750 milliárd forintot. A jóváhagyott hitelkérelmek 86,3 százalékát teszi ki a szerződött hitelek állománya, ez 750,4 milliárd forintot jelent. A szerződött forgóeszközhitelek átlagos futamideje 30 hónap, a beruházási hiteleké – ingatlanhitelekkel együtt – 84,3 hónap. A szerződött ügyletek 70 százaléka, azaz 523 milliárd forint került folyósításra – ismerttette a GFM.
A szerződött ügyfelek 68 százaléka a kkv-szektorból került ki, ők a szerződött hitelállomány alapján a források 43 százalékát használhatják fel. A hitelprogramon keresztül számos ágazat vállalatai jutottak kedvezményesen forráshoz: a szerződött ügyletek 39 százaléka a feldolgozóiparhoz, 30 százaléka a kereskedelem és a gépjárműjavítás területéhez köthető, a források 7 százaléka irányul a mezőgazdasághoz,  a szállításhoz, illetve az építőiparhoz.     A szerződött hitelállomány alapján az igények 38 százaléka Közép-Magyarországról (ezen belül Budapestről) érkezett, majd ezt követte az észak-alföldi régió 15 százalékkal, illetve a közép-dunántúli régió 12 százalékkal. Dél-Alföldről az összes finanszírozási igény 11 százalékát, Nyugat-Dunántúlról 10 százalékát, Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról pedig 7-7 százalékát fogadták be a pénzintézetek. A hazai bankrendszer által nyújtott új hitelszerződések közel felét, 47,6 százalékát márciustól júniusig a hitelprogram konstrukciói adták. Ez az arány a forintban denominált új hitelszerződések esetében még ennél is magasabb, 56,6 százalék. A Hitelprogram tehát hozzájárul az egészséges hitelpiac megőrzéséhez, a munkahelyek és családok megvédéséhez. A megvalósuló beruházások hozzájárulnak, hogy 2024-ben a magyar GDP ismét dinamikusan, akár 4 százalékkal növekedhessen – írták.