A pénzügyi felügyelet 600 milliós bírságot szabott ki egy magánszemélyre és azonnali hatállyal megtiltotta, hogy engedély nélkül pénzügyi szolgáltatást nyújtson; az érintett bizonyítottan mintegy 150 embertől gyűjtött pénzeszközöket kriptovalutás befektetéseket ígérve, a befizetésekre tőkegaranciát vállalva – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön az MTI-vel, kiemelve: a károsultak mielőbb jelentsék be polgári jogi igényüket a büntetőeljárást folytató rendőrségen.
A jegybank bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést is magában foglaló eljárása megállapította: a magánszemély kriptoeszközökkel kapcsolatos befektetési lehetőségekre gyűjtött pénzt több mint százötven személytől, akik a vizsgált időszakban több milliárd forintot fizettek neki.
A magánszemély ezeket a kiállított átvételi elismervények, szerződések alapján „kölcsönként” vette át, visszafizetési garanciát is vállalva. Az ügyfelek azonban a valóságban befektetési céllal, hozam reményében adták át a pénzeszközöket.
A magánszemély a befektetőknek kriptobefektetéseket ajánlott. Az MNB által feltártak alapján ugyanakkor az átvett pénzeszközök csupán elenyésző hányadát fektette be ténylegesen kriptotőzsdéken, a többiből saját szükségleteit fedezte.
A feltárt tevékenység leplezett nyilvános forrásgyűjtésnek minősül, amelyet a magánszemély üzletszerűen – rendszeres gazdasági tevékenységként, ellenérték fejében, illetve előre meg nem határozott befektetői körben – végzett. A magánszemélynek ugyanakkor nincs pénzügyi tevékenység végzésére vonatkozó engedélye az MNB-től – írták.
Az MNB kiemelte: a bírság kiszabásakor súlyosító körülménynek minősült, hogy a magánszemély huzamosabb időn át, jelentős forrást gyűjtött jogosulatlanul, kiemelt befektetői kockázatot előidézve. Tevékenysége alkalmas volt arra, hogy a befektetők jelentős összegű károkat szenvedjenek.
A jegybank határozata nem érinti a magánszemélynek a befektetőkkel szemben fennálló, már átvett befektetésekkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét. A befektetők jogi, gazdasági érdekeinek, illetve a közérdeknek a védelme miatt határozatában az MNB a jogsértő személy családi és utónevét, lakcímét közli.
Mivel az eljárásban feltártak alapján az MNB már korábban feljelentéssel élt, javasolja, hogy a befektetési konstrukcióra ráismerő ügyfelek a jegybanki határozat alapján ellenőrizzék, hogy a most szankcionált jogosulatlan szereplővel kerültek-e kapcsolatba. Ha igen, úgy mielőbb jelentsék be polgári jogi igényüket a büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányságon – közölte a jegybank.
