Tóvárosi Fischer Emil porcelánművészeti hagyatékát mutatja be a felújított velencei Meszleny-kastély, amely szombaton nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.
A kastélyban létrehozott Fischer Emil Múzeum csütörtöki sajtóbejárásán L. Simon László, a kiállítóhely ötletgazdája és kurátora elmondta, hogy a pusztulástól megmentett épület és környezete felújításának első üteme lezárult, a nyár folyamán a kastélykert is teljesen megújul az épület alatti pincével együtt.
A mára teljesen elvadult angolpark rekonstrukciója előkészítés alatt áll, megvalósításával „Velence Városligete” jönne létre
– tette hozzá.
Az ötletgazda jelezte, hogy az ingatlan felújítására nettó 1,388 milliárd forintot fordítottak, a pályázaton elnyert állami támogatás 737 millió forint volt.
L. Simon László elmondta, hogy a megnyitót követően a Fischer Emil hagyatékát bemutató állandó kiállítás mellett egy időszaki tárlat is megtekinthető lesz: az idén 200 éves Herendi Porcelánmanufaktúra alkotásait láthatják az érdeklődők.
A kurátor arról is beszélt, hogy évente három, kerámiához és porcelánhoz kapcsolódó időszaki kiállítást terveznek a megújult épületben.
Reznicsek Mátyás, a kiállítás társkurátora arra hívta fel a figyelmet, hogy
Fischer Emil öröksége iparművészeti és gazdaságtörténeti szempontból is jelentős, hiszen a nevéhez kötődik például a budapesti nemzetközi vásárok megalapítása is.
Cserhalmi Rita, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. PR-vezetője kiemelte, hogy idén 200 éves a manufaktúra, amelyet igyekeznek méltón megünnepelni. Kulturális kiállítássorozattal készültek, amelynek egyik állomása Velence – fűzte hozzá.
Rodics Eszter, a kastélyt felújíttató és a múzeumot működtető Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnöke emlékeztetett arra, hogy a Velencei-tó térségében régóta végeznek műemlékvédő és közösségi munkát, és ebbe a sorba tökéletesen illeszkedik a Meszleny-kastély.
A sajtóanyag szerint a Meszleny-család története szorosan összefonódik a Velencei-tó múltjával, a Vas vármegyéből származó nemesi família a 18. század elején vetette meg lábát Fejérben. Az L-alaprajzú kastély építésének pontos ideje nem ismert, az 1700-as évek második felében készült el az első, barokk épületrész, majd a 19. század elején klasszicista stílusú szárnyat és toldalékokat építettek hozzá.
A Meszleny-család 1945-ig lakta az épületet, a II. világháború után előbb a Kultuszminisztérium üdülője lett, majd államosították és gyógypedagógiai iskolaként hasznosították. Az épület lejtmenete 1975-ben, az iskola kiköltözésével indult meg, nem sikerült ugyanis olyan hosszú távú funkciót találni, amely garantálta volna a szükséges karbantartást. A kastélyparkot is feldarabolták, úttörő- és ifjúsági üdülőtáborokat létesítettek benne.
A kastély új funkciója szorosan összefügg azzal az egyedülálló gyűjteménnyel, amelynek állandó bemutatására az intézmény vállalkozik. Tóvárosi Fischer Emil (1863-1937) népi szecessziós porcelánművészete a magyar iparművészet azon különleges fejezetéhez tartozik, amely a századforduló európai szecessziós törekvéseit a magyar népművészet ornamentikájával és formakincsével kapcsolta össze.
A Fischer Emil Múzeum létrehozása nem csupán egy kiállítóhely megnyitását jelenti, hanem egy veszélyeztetett kulturális örökség megmentését és hosszú távú fenntartható gondozását is – hangsúlyozták a sajtóanyagban.
