A szakképzés megújításának fontos pillérei a motivált oktatók és diákok, a gyakorlatorientált oktatás és az inspiráló környezet. A szakképzés 2020 óta zajló megújításának eredményeként a magyar szakképzés lehet a legjobb az unió országai között 2030-ra – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára kedden Veszprémben.
Varga-Bajusz Veronika a Táncsics Mihály tanműhely megújítása alkalmából rendezett átadó ünnepségen azt emelte ki, hogy az elmúlt években 488 milliárd forint értékben újultak meg az intézmények.
A 21. századi szakképzőintézmény-fejlesztési program keretösszege 96 milliárd forint, ennek keretében valósult meg a tanműhely fejlesztése mintegy 3 milliárd forintból.
Nem csupán az épület újult meg, hanem új, modern eszközöket is beszereztek. Az elmúlt évek eredménye, hogy évről évre kisebb a lemorzsolódás a szakképzésben és 2022 óta 82 százalékkal nőtt a technikumból a felsőoktatásba jelentkezők száma – mutatott rá.
Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésértért felelős helyettes államtitkára közölte: fontos a gazdaságossági, funkcionális szempontok szem előtt tartása egy-egy beruházás során, így lehet csökkenteni az üzemeltetési költségeket.
Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy Veszprém iskolaváros, a legfontosabb, hogy az ott tanuló gyermekek lássák a továbbtanulásban a perspektívát.
Egy térség gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza az ott működő szakképzés színvonala – tette hozzá.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz-KDNP) azt hangsúlyozta, hogy
a város versenyképességét a munkahelyek száma, az élhetőség, a társadalmi tőke és az innováció határozza meg. Mint mondta, ehhez hozzájárul a szakképzés minősége és színvonala is.
Kavalecz Gábor, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárja azt mondta, nyolcezer ember képzésével foglalkoznak és hét intézményből fogadnak fiatalokat, ezért is nagy jelentőségű a felújítás.
