Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) volt elnökéről, a nyugdíjasok helyzetéről és a nap folyamán a parlament elé került, a színházakat is érintő kulturális törvénymódosításról volt szó napirend előtt az Országgyűlésben hétfőn.
Vadai Ágnes (DK) a bírósági vezetők az Országos Bírósági Hivatal éléről távozó Handó Tündének írott köszönőlevélből idézett, úgy értékelve: Handó Tünde a rendszerváltás utáni Magyarország bírói függetlenségének elárulója,nem dicséretet érdemelne, főleg nem alkotmánybírói széket.
Közölte, amikor ez a rendszer elbukik nem lesz vádalku, amnesztia és ejnye-bejnye.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint egy szervezeten, a bíróságon belül kizárt az árulás, a belső konfliktusokat semmiképpen sem lehet annak nevezni. Azt mondta, a bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bírók befolyástól mentesen döntenek az egyes ügyekben. Szerinte a bírói függetlenség sérelmét az jelentené, ha a bíróság ítéletét megkísérelné valaki befolyásolni.
Beszélt arról is, hogy az OBH megalakulása óta 50 százalékkal esett vissza az ügyteher, a két éven túli ügyek is 50 százalékkal csökkentek.
Korózs Lajos (MSZP) a múlt heti nyugdíjasparlamentről és a nyugdíjasokra vonatkozó uniós elemzésekről beszámolva közölte, az EU-ban a magyar nyugdíjasok a legelégedetlenebbek az életükkel, nőttek az egyenlőtlenségek az idősek társadalmában, 2010 óta a szegénység közöttük a kétszeresére nőtt.
Közölte, a nyugdíjasparlament szerint az inflációt követő nyugdíjemelés csapda, helyette a bérnövekedést is figyelembe vevő svájci indexálás alapján kellene emelni a nyugdíjakat. Ezt a javaslatot a Fidesz többször is leszavazta – ismertette.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár azt mondta, nem volt még egy kormány a rendszerváltás óta, amely csökkentette volna nyugdíjakat, csak a szocialista, ráadásul azt is engedték, hogy a multik emeljék a rezsit. Amikor el kellett valakitől venni, sosem a multiktól vettek el, hanem a magyar nyugdíjasoktól, családoktól és a közalkalmazottaktól – hangoztatva. Szerinte a szocialisták által javasolt nyugdíjemelés évente hatvanezer forinttal rövidítette volna meg az időseket.
Beszámolt arról is, hogy Magyarországon egy nyugdíjas az átlagjövedelem 59 százalékát kapja meg, míg az uniós átlag 58 százalék. Valótlannak nevezte az az állítást, hogy nőtt a szegénység a nyugdíjasok körében. Elmondta, a nyugdíjak vásárlóértéke is nőtt az elmúlt években.
Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy értékelte, hogy ugyan puhított a kormány a kulturális törvényjavaslaton, de az az egész kultúra szabadságát és függetlenségét készül „egy csapásra kinyírni”. Hozzátette: a javaslatot a Gothár-ügyre hivatkozással nyújtották be, miközben a kormánypártok kedvenc házi színházában, az Újszínházban, 2016 óta próbálnak eltussolni egy zaklatási botrányt, amelynek gyanúsítottja Mihályi Győző színész.
Értékelése szerint a törvényjavaslatnak semmi köze a Katona József Színházhoz, a színházakat akarják államosítani. Orbán Viktor egy totális diktatúrát álmodott meg magának, amelynek része a kultúra kivégzése – fogalmazott. Megítélése szerint, a javaslat bosszú október 13-ért. Közölte, tudja, hogy Orbán Viktor nem jár színházba és a kormánypártiaknak sincs különösebb igénye a kultúrára, de van néhány százezer ember, aki nem „Mészáros Lőrinc kiadatlan verseit, vagy Németh Szilárd megzenésített pacalreceptjeit” szeretné a színházakban hallgatni. A Szabad Nép egyik 1949-es számából idézve kijelentette: maguk ugyanazok az elvtelen kommunisták, akik akkor irányították az országot.
Rétvári Bence válaszában arra hívta fel a figyelmet az ellenzéki képviselő és társai korábban leragasztott szájjal tiltakoztak a szexuális zaklatások miatt, most viszont egy szóval nem ítélték el a Katona József Színházban történteket. Marton László-ügyben petíciót írtak, mostanra elfogyott a bátorság – hangoztatta, kifogásolva, hogy az ügy kezdetén a színház nem nevezte meg az elkövetőt és „a balliberális színészek kibújnak minden kérdés alól”.
A törvényjavaslatról szólva felidézte, hogy mely szervezetek biztosították támogatásukról a javaslatot és rögzítette: fenntartják a támogatások mértékét, változás az, hogy közös fenntartás esetén közös döntéseket hoznak.
Brenner Koloman (Jobbik) szerint a Fidesz el akarja hallgattatni a munkavállalókat a rabszolgatörvénnyel, a médiát, az akadémiát a kutatóintézetek leválasztásával és most a magyar kulturális élet művelőit is a kulturális törvénymódosítással. Közölte, a Jobbik kiáll a magyar munkavállalókért bérfelzárkóztatást ígérve nekik, szolidáris a magyar tudomány művelőivel, és a kulturális különbségeken felülemelkedve kiáll a kultúra szabadsága mellett is.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára közölte, 2010-hez képest 800 ezerrel dolgoznak többen és a bérek is növekedtek. A média sokszínű, mindenki megtalálja a saját vérmérsékletének megfelelő médiumot – közölte.
Szerinte a jobbikos felszólalások nem különböznek a Vadai-Tordai-Gyurcsány-tengely felszólalásaitól. Azt mondta, a Jobbik feladta nemzeti elveit és a posztkommunisták mellé szegődött három lyukas félkrajcárért és két polgármesteri helyéért.