Félmillió évvel ezelőtt élt ősi primitív ízeltlábú megkövesedett maradványait találták meg a kanadai Kootenay Nemzeti Parkban.
A radiodonták, a primitív ízeltlábúak egy csoportja, az 541 millió évvel ezelőtti kambriumi robbanás után terjedtek el széles körben, amikor hirtelen élőlények sokasága jelent meg a Földön a fosszilis maradványokból ítélve. Az újonnan felfedezett fosszília, a Titanokorys gaines egy olyan ősi primitív ízeltlábú lehetett, amely a mintegy fél méter hosszúságot is elérhette. Ez a többi óceáni élőlényhez képest, amelyek ujjnyi nagyságúak voltak, hatalmasnak tűnik.
A megkövesedett maradványra a kanadai Sziklás-hegységben található Kootenay Nemzeti Parkban bukkantak rá a kutatók. A fosszíliát részletesen bemutató tanulmányuk szerdán jelent meg a Royal Society Open Science című folyóiratban. A lelet szerint az állati élet már évmilliókkal korábban létezhetett, mint eddig gondolták. „Az állat puszta mérete teljesen elképesztő, ez az egyik legnagyobb állat a kambrium időszakból, amelyet valaha találtak” – emelte ki a tanulmány szerzője, Jean-Bernard Caron, a Royal Ontario Museum paleontológusa. Leírása szerint a Titanokorys gaines különleges állat lehetett: összetett szemei voltak, ananászszelethez hasonló alakú, fogakkal bélelt szája, a feje alatt pedig tüskés karmok helyezkedtek el, amelyekkel zsákmányt fogott. Az állat testén több úszó segítette a vízben való mozgást. A rákokéhoz vagy teknősökéhez hasonló fejpáncélja, védőburka is volt.
„A Titanokorys gaines a radiodonták egy alcsoportjába, a hurdiidák közé tartozik, amelyeket három oldalról páncél borította hosszú fej jellemez. A fej a testhez képest olyan hosszú, hogy ezek az állatok valójában alig voltak többek úszó fejeknél” – magyarázta a tanulmány társszerzője, Joe Moysiuk, a Torontói Egyetem ökológia és evolúciós biológia doktorandusza, a Royal Ontario Museum munkatársa.
A kutatók még nem találtak rá magyarázatot, hogy mire szolgált a radiodonták fejpáncélja. Mivel a többi tengeri élőlényhez képest nagyok voltak, nem világos, hogy mitől védte őket a páncél. A kutatók úgy vélik, hogy a Titanokorys gaines esetében a széles, lapos páncél a tengerfenék közelében való élethez alkalmazkodott.
„Ezek a rejtélyes állatok minden bizonnyal nagy hatással voltak a kambriumkori tengerfenéki ökoszisztémákra. Elülső végtagjaik, amelyek egymásra rakott gereblyéknek látszanak, nagyon hatékonyan juttathattak bármit a szájukhoz, amit apró tüskéikkel elkaptak. A hatalmas hátpáncél pedig eke módjára működhetett” – mondta Caron.
A Titanokorys fosszíliáját a Kootenay Nemzeti Park északi részén található Marble Canyonban találták meg, ahol korábban már számos, 508 millió évvel ezelőtti kambriumi leletet találtak. A helyszín az UNESCO Világörökség részének nyilvánított ősmaradvány-lelőhelyhez, az úgynevezett Burgess-palához tartozik.
A Titanokorys fosszíliáját más leletekkel együtt decemberben egy új kiállításon láthatják a Royal Ontario Museum látogatói – olvasható a CNN honlapján.