Medvedcsuk: a rendezéshez el kell ismerni Oroszország érdekeit

Az ukrajnai helyzet rendezéséhez el kell ismerni minden fél, benne Oroszország érdekeit, Ukrajnában pedig a Nyugattól független politikai mozgalmat kell indítani – írta az Izvesztyija című orosz lap hétfői számában Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikus, akit megfosztottak ukrán állampolgárságától.

“A hidegháború azzal a politikai döntéssel ért véget, hogy építsünk fel olyan új világot, amelyben nincsen háború. Jól látható, hogy ez a világ nem épült fel, hogy a jelenlegi világpolitika visszatért ugyanoda, ahonnan az enyhülés elindult. És most már csak két lehetőség van: vagy belecsúszunk a világháborúba és nukleáris konfliktusba, vagy újraindítjuk az enyhülési folyamatot, amihez minden fél érdekeit figyelembe kell venni” – vélekedett az ukrán vezetés által oroszbarátnak bélyegzett politikus.
Medvedcsuk szerint a konfliktus vagy eszkalálódni fog, átterjedve Európára és más országokra, vagy sikerül lokalizálni. Mint írta, a második úthoz az kell, hogy “a békepártiakat meghallják”, amit azonban az akadályoz, hogy a nyugati országok támogatják a katonai megoldást Ukrajnában.
A politikus azt állította, hogy sok ukrán a béke híve, és nem támogatja Zelenszkijt a katonai győzelemre való törekvésben, ahhoz pedig, hogy ezek az emberek meghallgatásra találjanak, olyan politikai mozgalom elindítására van szükség, amelynek nem részesei a nyugati országok.
“Politikai mozgalmat kell létrehozni azokból, akik nem adták meg magukat, akik nem mondtak le meggyőződésükről halál és börtönbüntetés terhe mellett, akik nem akarják, hogy hazájuk a geopolitikai leszámolás színhelyévé váljon” – írta Medvedcsuk, aki azzal vádolta meg az amerikai és az európai politikusok nagy részét, hogy nem akarnak békét.
A szerző szerint Ukrajnában 1991 óta két ország élt egymás mellett: egy ellen-Oroszország és egy másik Oroszországként élő Ukrajna.
“Az egyik nem tudja elképzelni magát Oroszország nélkül, a másik nem tudja elképzelni magát Oroszországgal együtt. Ugyanakkor ez a felosztás meglehetősen mesterséges. Ukrajna történelme nagy részében Oroszországgal együtt haladt, kulturálisan és szellemileg is kötődik hozzá. Az Oroszországgal való integrációt a gazdaság egyértelműen diktálja, mert ha a szomszédban egy ilyen hatalmas piac és ekkora erőforrásmennyiség áll rendelkezésre, ezzel nem élni, mi több, ennek ellenállni csak egy nagyon korlátolt hatalom tud” – fogalmazott Medvedcsuk.
“Ukrajna függetlensége jó eséllyel végződhetett volna gazdasági összeomlással, ha nem lett volna a délkelet, ahol most ádáz harcok folynak. Ukrajna délkeleti része hatalmas termelési kapacitásával és fejlett iparával beillesztette Ukrajnát a nemzetközi munkamegosztásba. Nem szokás erről beszélni, de az 1990-es években az orosz ajkú délkelet volt az, amely megmentette Ukrajna gazdasági és ezzel együtt politikai függetlenségét” – írta Medvedcsuk.
Emlékeztetett arra, hogy a délkeleti régió üzleti élete nagymértékben kötődik Oroszországhoz és az érdekeihez, “így a konfliktus már nem tisztán belügy”.
Az ukrajnai konfliktus gyökerét Medvedcsuk abban látja, hogy a Nyugat és Oroszország hogyan élte meg a hidegháború lezárását. A Nyugat magát egyértelműen győztesnek, Moszkvát pedig vesztesnek tekinti.
“És ha Oroszország állítólag a legyőzött fél, akkor az egykori Szovjetunió és a szocialista tábor területe az Egyesült Államok és a NATO jogos zsákmánya, amely felett a +jaj a legyőzötteknek!+ elve alapján a Nyugat átveszi az ellenőrzést. Ukrajna ebből eredően az Egyesült Államok, a NATO, és egyáltalán nem Oroszország befolyási területe” – utalt a nyugati érvelésre Medvedcsuk.
Úgy vélekedett, hogy a Kelet és Nyugat katonai konfrontációjából, amely akár nukleáris katasztrófával is végződhetett volna, Moszkva és Washington közösen találta meg a kiutat, és nem arról volt szó, hogy a Nyugat bekebelezi a Keletet.
“Egyenlő együttműködésről és egy új politikai és gazdasági valóság közös felépítéséről volt szó. A hidegháború végének két megközelítését látjuk tehát világosan: egyrészt a győztesek diadalát, másrészt egy új világ és civilizáció építését. Ezekre a megközelítésekre alapozva fognak a jövőben az események alakulni” – jósolta a politikus.
Medvedcsuk, akinek Vlagyimir Putyin orosz elnök a keresztkomája, most publikált egy cikket először, mióta elhagyta Ukrajnát. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken kitért az arra vonatkozó kérdések  megválaszolása elől, hogy Putyin olvasta-e a cikket, vagy hogy fogadta-e a politikust, amióta Oroszországba érkezett.
Medvedcsuk korábban az Ukrajnában betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért párt politikai tanácsának vezetője volt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly április 12-én jelentette be, hogy letartóztatták hazaárulás és a háborús törvények megsértésének vádjával. Egyes ukrán sajtóforrások állítása szerint Kijev orosz kézre kerülése esetén oroszbarát kormányt alakíthatott volna.
Medvedcsuk szeptember végén, fogolycsere keretében hagyhatta el Ukrajnát. Zelenszkij január 11-én fosztotta meg az ukrán állampolgárságától, később a parlament a mandátumától is.
Az ukrán alkotmány 25. cikke értelmében egyébként egy ukrán állampolgár nem fosztható meg az állampolgárságától, nem utasítható ki Ukrajnából és nem adható ki más államnak.