A jövő tavaszi európai parlamenti választásokkal záruló európai uniós törvényhozási ciklus végéig meg kell valósítani a közösség menekültügyi rendszerének reformját – jelentette ki a német belügyminiszter pénteken Berlinben öt tagállam képviselőivel folytatott megbeszélése után.
Nancy Faeser a belga, a francia, az olasz, a spanyol és a svéd kormány migrációs és menekültügyi kérdésekkel foglalkozó tagjával tartott találkozó után kiemelte, hogy a felelősségvállalás és a szolidaritás elvére kell építeni az új rendszert, amelynek a menedékkérők tagállamok közötti önkéntes alapú szétosztását szabályozó „önkéntes szolidaritási mechanizmust” is tartalmaznia kell.
Hozzátette: a tagállamoknak nyárig megegyezésre kell jutniuk, hogy maradjon elég idő a jogalkotási folyamatra a törvényhozási ciklus végéig.
Hangsúlyozta, hogy a reform nélkül „nagy veszélybe” kerül a belső határok állandó ellenőrzése nélküli schengeni térség. Ezt a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is tudnia kell – mondta.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a határkerítések „részben hozzátartoznak” a rendszerhez, ha a közösség külső határának biztosítását szolgálják, de a reform célja nem a „bezárkózás”.
Hozzátette, hogy a német kormány fordulatot hajt végre a migrációs politikában, az „irreguláris migráció” visszaszorítására törekszik, és az együttműködésért cserébe partnerséget és a munkavállalási célú legális, szabályozott bevándorlás lehetőségét kínálja fel az úgynevezett származási országoknak. Ez a partneri együttműködés alkalmas lehet arra, hogy „szétzúzza az embercsempészek üzleti modelljét” – fogalmazott.
Kifejtette: a közös új menekültügyi rendszerben gondoskodni kell a menedékkérők szabályos nyilvántartásba vételéről, amint belépnek az EU területére, és lehetőleg már ebben az első szakaszban meg kell állapítani, hogy az illető jogosult-e menedékjogra. További fontos elem a fellépés az úgynevezett másodlagos migrációval szemben, vagyis annak megakadályozása, hogy a menedékkérők az ügyükben illetékes tagországból átvándoroljanak más uniós tagországba.
Az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét ellátó Svédország képviseletében Anders Hall belügyi államtitkár kiemelte, hogy a soros elnökség osztja a német aggodalmakat a schengeni övezet működését fenyegető veszélyekről. Hozzátette, hogy a reform sikeréhez súlyos kompromisszumokra, nehezen megtett kölcsönös engedményekre lesz szükség, amelyek révén senki nem lesz teljesen elégedett az új rendszerrel, de legalább mindenki „egyformán elégedetlen” lehet.
A következő soros elnök, a tisztséget júliustól ellátó Spanyolország képviseletében Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter ugyancsak hangsúlyozta, hogy „sürget az idő”. Hozzátette, hogy a szabad mozgás a schengeni övezetben az EU legnagyobb vívmányai közé tartozik, ezért csak legvégső és különleges esetben szabad visszatérni az térség belső határainak állandó ellenőrzéséhez.
