Komoly eszkalációs kockázatot jelentene Ukrajna azon követelése, hogy a szövetségesek által szállított fegyvereket mélységi csapásmérésre is felhasználhassák Oroszország területén – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető Volodimir Zelenszkij ukrán elnök friss nyilatkozatára reagálva leszögezte, hogy az elmúlt közel ezer nap, amióta a háború zajlik, bizonyította, hogy a konfliktusnak a harctéren nincs megoldása, és a fegyverszállítások pusztán az áldozatok számának emelkedéséhez vezettek, nem hozták közelebb a békét, sőt az inkább még távolabb került.
„És minél hosszabb a háború, sajnos annál több lesz a halálos áldozat, annál több erőszakos sorozásról szóló videót fogunk látni, annál nagyobb lesz a pusztítás, annál több család szakad szét, és annál többen fognak elmenekülni” – figyelmeztetett.
„Tehát amikor Zelenszkij elnök arról beszél, hogy a háborúnak hamarabb lesz vége, mint gondolnánk, akkor sajnos nem a tárgyalásos megoldásról beszél, ez az elmúlt időszakban többször bebizonyosodott, hanem továbbra is csatatéri megoldásokat szorgalmaz” – mutatott rá.
Nagyon veszélyes javaslatnak, követelésnek nevezte ukrán részről, hogy a szövetségesek által szállított fegyvereket mélységi csapásmérésre is felhasználhassák Oroszország területén.
„Mi ezt abból a szempontból nézzük, hogy egy-egy ilyen lépés növeli-e az eszkaláció kockázatát, növeli-e a háború továbbterjedésének kockázatát, vagy nem. És azt gondolom, hogy nem túl bonyolult belátni azt, hogy ha Ukrajna engedélyt kapna erre, akkor az rendkívül súlyos eszkalációs kockázatot hordozna magával” – hangsúlyozta.
A miniszter szavai szerint ez esetben a háború könnyen továbbterjedhetne, és ez először a szomszédos országokra jelenthetne veszélyt.
„Így magyar szempontból is, és azt gondolom, a globális biztonság szempontjából is rendkívül veszélyes lenne, ha a nyugati fegyvereket az ukránok bevethetnék mélységi orosz célpontok elleni csapásmérés céljából” – vélekedett.
Üdvözölte, hogy jól láthatóan vannak még „józan hangok, józan belátási képességek” a nyugati államok némelyikében, ennek köszönhető, hogy az engedélyt eddig nem adták meg az érintettek. „És őszintén reméljük, hogy ezt a vörös vonalat nem is lépi át senki” – fogalmazott.
„Ennek a háborúnak nincs megoldása a csatatéren, csak a tárgyalásnál lenne megoldás: fegyverszünet és béketárgyalások” – húzta alá.
„Mi ezt szorgalmazzuk itt ezen a héten az ENSZ-ben is, s ezzel a többséghez tartozunk, tehát ez nem az EU, nem a transzatlanti közösség, itt a békepártiak vannak masszív többségben. Az ENSZ tagállamainak döntő többsége béketárgyalásokat és a háború mielőbbi lezárását szorgalmazza, és mi ennek a globális többségnek vagyunk a részese” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) esti nyílt ülésén is napirenden lesz az ukrajnai háború, és komoly vita várható, hiszen minden fél magas szinten képviselteti magát.
„Nagyon örülnék annak, ha meghallgatnák egymást, azaz nem úgy történne, mint az elmúlt időszakban az ilyen multilaterális eseményeken (…), hogy amikor a másik beszélt, akkor nem volt ott az ellenérdekű fél” – tette hozzá.
„Nagyon remélem, hogy ma kihasználják az ENSZ adta kereteket és a Biztonsági Tanács adta kereteket, ugyanis itt mindig arra kell visszagondolni, hogy az ENSZ azért jött létre, hogy itt minden kérdést meg lehessen vitatni, mindenki beszélhessen mindenkivel” – folytatta.
Ennek kapcsán pedig sérelmezte, hogy az utóbbi évek során egyesek inkább a hasonlóképp gondolkodó országok csoportjává próbálták változtatni a világszervezetet, ami ellentétben áll az eredeti célokkal.