Jövő héten elindul a betegelégedettségi platform, ahol a beteg vagy hozzátartozója visszajelzést tud adni az ellátás minőségéről – jelentette be az egészségügyi miniszter egy szakmai konferencián csütörtökön Budapesten.
Hegedűs Zsolt az Egyensúly Intézet rendezvényén közölte azt is, hogy október 15-től indul a várólista-csökkentési program, valamint november 1-jétől megkezdi működését a népegészségügyből kiváló Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI).
A tárcavezető a kórházi adósságokról azt mondta, szeretnék mérsékelni azok mértékét, megakadályozni az újratermelődést, de a „nullára csökkenést” nem ígéri.
A háziorvosi praxisok helyzetét meg kívánják erősíteni, egy hosszú távon ösztönző gazdasági, szakmai környezet kialakítása a cél. Hozzátette: sok a betöltetlen háziorvosi praxis, az orvosok mindössze hét százaléka 40 év alatti, a kártyapénz az infláció miatt devalválódott. Ezt értékalapúvá kívánják változtatni, emellett bér- és praxistámogatást kell adni
– mondta.
Az egészségügyi rendszer problémái között sorolta az átgondolatlan szervezést, a túlzott kórházközpontúságot, a forráshiányt, valamint a magán- és az állami ellátás tisztázatlan viszonyát.
Általánosságban azt mondta, amit lehet, mérni szeretnének és ezeket az adatokat nyilvánossá tenni, ennek egyik lépcsőfoka volt a mentők kiérkezési idejének rendszeres publikálása. Ehhez kapcsolódik a betegelégedettségi mutatók gyűjtése és visszacsatolása az adott intézményhez. Ez valószínűleg online formában valósul majd meg – hangzott el.
A tárcavezető kiemelte a szakemberek megbecsültségének fontosságát, Mint mondta, ezt „a szakdolgozókkal kell kezdeni” versenyképes javadalmazással.
Szólt arról, hogy szabályozni kívánják a magán- és állami egészségügy viszonyát, erről hamarosan elkészül a jogszabály, valamint szintén rendezni kívánják a várólisták ügyét. Ehhez „tisztítani” kell a műtéti várólistákat, mert volt olyan intézmény, ahol kiderült: a sorban szereplő betegek 20 százalékát már valahol megoperálták.
Az ágazatba érkező évi 500 milliárd forint plusz forrással el lehet érni azt, hogy a GDP jelenlegi 4,7 százalékáról 7 százalékra emelkedjen az ágazatra fordított költés – vélte a miniszter. Beszélt arról is, hogy januártól kezdené meg működését az Egészségügyi Minőség-ellenőrzési Hatóság, amely a kormánytól független, önálló szabályozó hatóság lesz.
A miniszter hangsúlyozta, olyan szerkezetátalakítást indítanak el az egészségügyi rendszerben, amely várhatóan a kormányzati ciklus második felében érik majd be. Mint mondta, a kormány és az egészségügyi vezetés „hatalmas lehetőség előtt áll, amit nem szabadna elrontani”. „Érzem a felelősségét ennek” – fogalmazott, hozzátéve: arra vállalkozott, hogy egyensúlyt teremtsen az ágazati szereplők és a politika között.
Vokó Zoltán, az Egészségügyi Minisztérium népegészségügyért felelős államtitkára a konferencia egyik panelbeszélgetésén arról beszélt, hogy
sokszor az ellátórendszer felől közelítenek a népegészségügy és a megelőzés területéhez, holott ez csak kicsi szegmense a kérdésnek. Példaként a nemdohányzók védelméről szóló törvényt hozta, aminek ma már látszanak az eredményei a daganatos megbetegedések csökkenésében.
Mint mondta, az alapellátás ma „reaktív” ellátást nyújt, amit bizonyos területen át kell fordítani proaktívra, nagyjából úgy, mint egy pénzügyi befektetési tanácsadó, aki elmondja, hogy mibe érdemes fektetni a jövőben.
Kitért arra, hogy nagyon alacsony a népegészségügyi szűréseken megjelenők aránya, ezért kezdték el azt a munkát, ami feltárja, miért nem működnek még mindig kellő hatékonysággal ezek a lehetőségek.
Ezzel kapcsolatban kiemelte, meg kell könnyíteni az ezeken való részvételt, azt, hogy ezek a vizsgálatok mindenki számára könnyen, gyorsan elérhetőek legyenek. Érdekeltté kell tenni az embereket, hogy részt vegyenek a szűréseken és hozzá is jussanak az ott született eredményhez.
Az egészségügyi adatokkal kapcsolatban az államtitkár megemlítette, hogy az ágazatban nagyon sok egészségügyi adat van, „aki akar, bele is fulladhat”. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az adat önmagában nem képez értéket és tudást. Megemlítette azt is, hogy szigetszerű fejlesztések vannak a különböző adatok gyűjtésére, ezeket kellene egyfelé csatornázni és feldolgozni. Ez utóbbi nagy hiátusa az ágazatnak: nincs elemzői kapacitás – jegyezte meg Vokó Zoltán.
